juga.tibor@rmdsz.ro képe

Finnországban ülésezett az ET Kongresszusának vezetőtanácsa

Az egyenlő jogok biztosítása nem lehet költségvetési kérdés, hangsúlyozta Martti Hetemäki, a finn pénzügyminisztérium államtitkára Helsinkiben, ahol az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának vezetőtanácsával folytatott megbeszélést. A testület február 28-án és március elsején a finn fővárosban szervezte meg soros ülését, amelyen részt vett Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsa alelnöke, aki az önkormányzati szakbizottság elnökeként tagja a vezetőtanácsnak. 

Az államtitkár szerint a finnországi modell bizonyítja, hogy egy modern demokráciában a többnyelvűség érték. „Finnországban a finn és a svéd az ország hivatalos nyelve. Az egyenlő jogok és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása nem lehet költségvetési kérdés. Minden olyan személynek, aki a köztisztviselői karriert szeretne, előbb nyelvvizsgát kell letennie, mivel csak akkor lehet köztisztviselő, ha mindkét nyelvet megfelelően ismeri. Az élet minden területén használjuk mind a két nyelvet, Finnországban a többnyelvűség alkalmazása nem egy probléma, hanem a mindennapi normalitás része. Ennek fényében a jelenlegi egészségügyi átszervezés kapcsán, kiemelten figyeltek arra is, hogy az állampolgárok anyanyelvükön tudják igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat” – ismertette Martti Hetemäki.

Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsa alelnöke a Bálványoson útjára indított Nyelvhasználat az önkormányzatokban című jelentésről beszélt. Elmondta, a leendő jelentés a jó gyakorlatok mellett a tagállamokban felmerült problémás helyzeteket is tartalmazni fogja, ugyanakkor ajánlásokat is megfogalmaznak. „Itt most megbizonyosodhattunk, hogy milyen az, amikor egy modern demokráciában a többnyelvűséget értéknek tartanak, ezt jelzi a finnországi modell sikere is. A finnországi svéd kisebbség az összlakosságnak mindössze 5 százalékát teszi ki, ennek ellenére a finn mellett a svéd is az ország hivatalos nyelve. Ehhez képest több európai országban tapasztaljuk, hogy költségvetési vagy politikai problémák miatt nem lehet a regionális vagy kisebbségi nyelveket alkalmazni az önkormányzatok szintjén. Mi, székelyföldiek a finnhez hasonló jó példákra alapozva, kérjük, hogy szülőföldünkön a román mellett a magyar nyelvet is használhassuk hivatalosan. Az Európa Tanács több jelentésében is szorgalmazza a regionális nyelvi státus bevezetését, mi is ezt akarjuk elérni Székelyföldön” – mutatott rá Grüman Róbert.

A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa az Európa Tanács egyik olyan fóruma, melynek feladata a helyi és regionális demokrácia erősítése a 47 tagállamban. Két kamarából, valamint három szakbizottságból áll, a kongresszusban a több mint 200 000 helyi és regionális önkormányzatot 648 választott tisztségviselő képviseli.