benedeksandor@hargitamegye.ro képe

„Nekünk az a feladatunk, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel támogassuk a kalotaszegi embereket. A mai beszélgetés számos olyan feladatra rávilágított, amely meghatározó szerepet ad az RMDSZ képviselői, polgármesterei, tanácsosai számára. A feladatot felvállaljuk, és közösen építjük tovább Kalotaszeget. Ehhez viszont szükségünk van az itt jelen lévőkre és valamennyi kalotaszegi magyar emberre” – mondta el Antal Géza július 14-én Bánffyhunyadon, a Kalotaszeg jövője című kerekasztal-beszélgetésen. Az ügyvezető elnök hozzátette, az RMDSZ kész arra, hogy egy szakértők által kialakított stratégiát a településvezetők és helyi tanácsosok segítségével gyakorlatba ültessen, annak érdekében, hogy a Kalotaszegi régió megerősödjön, versenyképessé váljon.

 

A Kalotaszegi Magyar Napok megteremtette azt a keretet, amelyben érdemben is lehetőség nyílt a régió problémáiról és lehetőségeiről őszintén beszélgetni, az ott élők és a térséget kívülről szemlélők nézőpontjából is. Buzás-Fekete Mária, az esemény főszervezője szerint ez az egyik legfőbb érdeme a rendezvénysorozatnak. „A mai beszélgetésünk alapja az a szellemi műhely, amelyet Kós Károly és társai hoztak létre Sztánán, s amelynek követői a mai napig gondozzák, éltetik Kalotaszeg szellemiségét. A mi dolgunk olyan életkörülményeket teremteni Kalotaszegen, ahol a fiatalok és idősek egyaránt otthon érzik magukat, hasznosítják értékeinket, s versenyképes közösséget építenek.” – indította a közel kétórás, telt sátras beszélgetést Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális ügyvezető alelnöke.

Bethlendi András, a Kalotaszeg Néptáncegyüttes tagja kiemelte, hogy nemcsak néprajzi régiót, hanem identitásközösséget is jelent kalotaszeginek lenni. A néptáncos szerint erős közösségekre van szüksége a régió magyarságának, felelős vezetőkkel. Szép Gyula, a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója az identitásra kitérve elmondta, hogy annak elemei megvannak, a mai napig élnek, tudományos háttér is van hozzá. Véleménye szerint a néprajzot és annak elemeit fel kell használni, és ehhez elengedhetetlenül szükséges a magyar iskolák megléte. Dr. Balogh Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének igazgatója kitért arra, hogy nehéz Kalotaszegről globálisan beszélni, itt is vannak „erős és gyenge” falvak. Az úgymond gyengéket meg kell erősíteni és a lélekszámi, de főként lélektani határok fölött kell tartani. Meg lehet fordítani a folyamatokat, és ez a kulcsa a megmaradásnak az igazgató véleménye szerint. A Néprajzi Intézet másik kutatója, Fülemile Ágnes a vezetők felelőssége mellett kiemelte az itt élő emberek szerepét is. A kutató szerint a vidéki lakosság megtartó erejének növelése, a vállalkozók közösségi bevonása és egy működő gazdasági élet elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a fiatalok megmaradjanak szülőföldjükön. Boldizsár Zeyk Imre nyugalmazott tanár szerint, bár mostanra a gyermekvállalási kedv megemelkedett, és kiment a divatból az egykézés, a legfontosabb tényező a kalotaszegi magyarság jövőjét illetően továbbra is a születések számának növekedése. Péter Mónika kalotaszentkirályi tanárnő és közösségi szervező is az oktatás fontosságát hangsúlyozta. Meglátása szerint az iskolákban is helye van a kalotaszegi kultúrának, sőt itt trendivé lehet tenni a hagyományokat, a kalotaszegi identitást. A tanárnő továbbá elmondta, a települések egymás irányába is nyitottságot kell hogy mutassanak. Csak így sikerülhet közös erővel megtartani és átörökíteni Kalotaszeg kultúráját.

Ma egy fontos folyamat indult útjára, az együttgondolkodás, tervezés folyamata. Ezt a munkát folytatnunk kell a vállalkozókkal, egyházakkal, iskolákkal, civil szervezetekkel, de főleg az emberekkel közösen hisz ma kiderült, hogy van mire és van kiért építkezni. Kalotaszegnek van tehát jövője, de csak velünk, a mi munkánk által” – összegezte Hegedüs Csilla a beszélgetésen elhangzottakat.

 

Forrás: www.kolozsmegye.ro