A költségvetéstől az oktatási problémákig

A parlamenti frakciókkal közösen rendezett vitát az OÖT Kolozsváron
Arról, hogy mi maradt (ki) az országos költségvetésből, továbbá a kisebbségi oktatás részleteiben rejlő ördögről, a nyelvi jogok „erőltetéséről” és kabátügybe keveredésről volt szó az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának kolozsvári, a Szövetség kongresszusát megelőző ülésén, február 22-én. A polgármesterek, alpolgármesterek a parlamenti képviselőkkel és szenátorokkal együtt vesézték ki a témákat.
Egyre hatékonyabb az együttműködés az RMDSZ parlamenti frakciói, valamint az önkormányzati választottak között, és a kongresszus alkalmával szervezett bővített ülésen személyesen is megbeszélhetjük a polgármesterektől, alpolgármesterektől érkező javaslatokat – jelentette ki Borboly Csaba OÖT-elnök a tanács pénteki ülésén, amely a szokásostól eltérő volt: meghívták a parlamenti képviselőket és szenátorokat, valamint a sajtót is, és az állami költségvetésről, az anyanyelvű oktatásról, a nyelvi jogokról, az önkormányzati választottak összeférhetetlenségére vonatkozó törvények problémáiról, valamint a fenntartható fejlődésről értekeztek a felkért előadókkal.
A kihirdetésre váró állami költségvetési törvény kapcsán Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, hogy a kisvárosok és a kis megyék járnak jól, és további pozitívumként említette, hogy a kormány nem veszi el a keletkező költségvetési többlet felét. Ugyanakkor még kérdőjeles, hogy a szociális kiadásokkal hogyan birkóznak meg az önkormányzatok. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere szerint több súlyozás kellene a költségvetésben, Bognár Levente, Arad alpolgármestere pedig a hosszú távú megoldások, a kiszámíthatóság fontosságát hangsúlyozta.
Az oktatásról szóló panelben Borboly Csaba bemutatta a „problémák jegyzékét”, amelyet polgármesterek és iskolaigazgatók javaslatai alapján egészítettek ki Hargita Megye Tanácsánál. Ilyen a román nyelv oktatásának elmélyítését célzó intézkedések véglegesítése, az erdélyi magyar, Hargita megyei helyszínű látási fogyatékkal élő gyerekek számára alapított speciális iskola alapítása, az iskola utáni oktatás (after school) megszervezése országos programként, valamint a gyermekek védelméről és jogairól szóló 2004. évi 272-es törvény módosítása a gyermekvédelmi rendszeren kívüli sajátos nevelési igényű (SNI/CES) gyermekeknek a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság által működtetett elhelyezőközpontokban való elszállásolására vonatkozóan. A megfogalmazott javaslatokban szorgalmazzák a magyar tanítási nyelvű iskolákban a román nyelv oktatását opcionális/fakultatív tananyagként is, hogy javuljanak a magyar diákok országos felméréseken és érettségi vizsgákon elért eredményei román nyelv és irodalomból, nem utolsósorban pedig javuljanak a kommunikációs készségeik. A délutáni oktatás kapcsán elhangzott, hogy mivel az önkormányzatok finanszírozási lehetőségei korlátozottak, a program folytonosságának biztosítása érdekében szükség lenne állandó, biztos finanszírozási forrásra, amely törvényes keretek között szavatolja a program béralapi és anyagi erőforrásának valós szükségletét, egységesen alkalmazott módszer alapján. Szabó Ödön képviselő szerint délutáni iskolát az abban részt vevő diákok étkeztetése nélkül nem lehet működtetni, és az RMDSZ a kettőt egybekapcsolta javaslatában. Továbbá elmondta, hogy a nyelvtanítás terén jól teljesítő iskolák forrásainak növelését javasolta a Szövetség. Kovács Irén Erzsébet oktatási államtitkár arról beszélt, hogy a szaktárca több mint ötszáz alkalmazottjából öten magyarok, és ebben a helyzetben kell dolgozniuk, ennek ellenére összefogással sikerült áttörést elérni a marosvásárhelyi katolikus középiskola, a kisebbségi tankönyvek, az elemi iskolások románoktatása, valamint a pedagógusok továbbképzése terén. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a magyar tannyelvű iskolákban a diákok számának drasztikus csökkenésére évről évre. Novák Csaba Zoltán szenátor rámutatott, hogy az elemi iskolások romántanítása kapcsán több ezer tanító – jó értelemben véve – „a saját bőrén tapasztalhatta meg”, hogy az RMDSZ létezik és képes érvényesíteni a magyar pedagógusok érdekeit, akár az oktatási miniszter lemondatásával.
Barna Gergő szociológus bemutatta az Ügyvezető Elnökség önkormányzati főosztálya által készített felmérést, amelyet az érintett önkormányzatok körében végeztek a közigazgatásban való anyanyelvhasználatról. Mint elmondta, a romániai magyar közösség több mint 70 százaléka él olyan közigazgatási egységben, amelyben a törvény szerint kötelező a nyelvhasználati jogok biztosítása. A kisebbségi nyelv hivatalos használata ezeken a településeken írásban az iskolákban és a polgármesteri hivatalokban a legmagasabb arányú, a szolgáltatóknál és a rendőrségnél pedig a legalacsonyabb. A szóbeli használat azonban ennél nagyobb arányban érvényesül. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke szerint minden egyes önkormányzati képviselő személyes felelőssége, hogy az erdélyi magyarok élhessenek a törvény adta jogaikkal. Az elsődleges probléma nem is az, hogy a tanácsüléseken használják vagy nem a magyar nyelvet, hanem hogy a hivatali ügyintézésben, közönségszolgálatban és tájékoztatásban mennyire érvényesülnek, érvényesítjük anyanyelvi jogainkat. Ezen a téren kell előrelépni, hangsúlyozta az ügyvezető alelnök.
Borbély László miniszterelnöki államtanácsos a Románia, Erdély fenntartható fejlődéséért indított programot ismertette. Ennek kapcsán Borboly Csaba elmondta, hogy 2030-ig kell tervezni, és küzdenünk kell azért, hogy az integrált területi beruházások rendszerét alkalmazzák az EU 2021–2027-es programozási periódusában Székelyföldön, a Partiumban és a szórványvidékeken is. Borbély László elindított egy mozgalmat a fenntartható fejlődésért, és arra kérte az önkormányzatok képviselőit, hogy csatlakozzanak. A mozgalom többek között a zöldberuházásokra és az élelmiszer-pazarlás visszaszorítására összpontosít, összhangban az ENSZ Agenda 2030-as programjával, és 2020 júliusáig cselekvési tervet dolgoznak ki a román miniszterelnökség támogatásával.
Kis Réka, az RMDSZ jogtanácsosa tájékoztatott az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működésére és az érdekellentétre, illetve az összeférhetetlensége vonatkozó jogszabályokról, ezek alkalmazásáról, továbbá javaslatokat fogalmazott meg az eljárások megelőzésére. Borboly Csaba ennek kapcsán elmondta, a Régiók Bizottságában más országbeli kollégáival beszélgetve azt a következtetést vonta le, egyetlen uniós országban sincsenek érvényben olyan restriktív törvények, mint Romániában, a kollégái nem akarják elhinni, amikor meséli. Mint elmondta, bízik abban, hogy az RMDSZ harca a helyzet rendezéséért sikerrel jár majd.