Erőt meríteni nagyjaink cselekedeteiből – Kratochvil Károly és a Székely Hadosztály

Kratochil Károlyra, a 20. századi magyar hadtörténelem kiemelkedő alakjára és a Székely Hadosztályra emlékeztek Háromszéken. Csütörtökön délelőtt Kézdivásárhelyen megkoszorúzták Kratochvil Károly szobrát, majd délután Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban teltházas kiállításmegnyitót és konferenciát tartottak, bemutatva a Székely Hadosztály történetének második, bővített kiadását.
Mai napig kevesen hallottak Kratochvil Károlyról és nem ismerik eléggé a Székely Hadosztály történetét, pedig a száz évvel ezelőtti háborús világban meghatározó jelentőségű volt a Székely Hadosztály kolozsvári megalakulása és az alakulat lelkét jelentő Kratochvil Károly személye, aki Székelyföldről toborozott önkénteseket. A hadosztály 1918. december 1-jén alakult, de 1919 januárjában – éppen száz évvel ezelőtt – vette fel a Székely Hadosztály nevet.
Felfedezni Kratochvil Károlyt
„Nagyjaink életútjából, cselekedeteiből erőt meríthetünk, általuk erősödhetünk. Mégsem bánunk jól emlékükkel. Kratochvil Károlyt különösképpen érinti ez a felejtési-folyamat, bár igaz, őt tulajdonképpen nem elfeledtük, hanem fel sem fedeztük. Pedig tettei, jelleme, életútja mind-mind alkalmasak arra, hogy példaként állítsuk magunk elé. Háromszék ilyen szempontból, pozitív értelemben a jó helyek egyike, hiszen 2011-ben mi adtunk ki Erdélyben először tudományos igénnyel megírt kötetet a Székely Hadosztályról. Köszönet azoknak, akik Kézdivásárhelyen Kratochvil Károlynak szobrot állítottak, és évek óta emlékét ápolták-ápolják. Ez mai napig az egyetlen Kratochvil-szobor Erdélyben” – fogalmazott köszöntőbeszédében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
„Az elmúlt 100 év minket, székelyeket különösképpen megpróbált. (...) De ahogy mifelénk tartják, akinek hite és nagy céljai vannak, azt még az ellenségei is útjára segítik. Nekünk, székelyeknek pedig nagy céljaink vannak. (...) Azokhoz bátorság kell. A Székely Hadosztály tagjaihoz fogható bátorság” – hangsúlyozta a tanácselnök, aki arra biztatott mindenkit, hogy a Székely Hadosztály emlékét a jövőben is őrizzék meg. „Nemcsak azáltal, hogy felidézzük a katonák példás és fáradhatatlan bátorságát, de azáltal is, hogy szellemüket tovább visszük: közösségünk és nemzetünk szeretetében nem lankadunk el” – fordul a jelenlevőkhöz Tamás Sándor.Adósságot törlesztünk
Sok adósságunk van a közelmúlt történelmi eseményei terén, fontos feltárni, hogy mi történt itt, Erdélyben 1918 és 1920 között, a Székely hadosztály című könyv pedig mérföldkő ebben az emlékezéssorozatban, emelte ki Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, aki a mába vetítve arról beszélt, hogy szükség van arra, hogy a hazafias nevelés megjelenjen Magyarországon. „Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, természetesen tiszteletben tartva a más nemzeteket. A Székely Hadosztály segíthet megtalálni a gyökereinket, hiszen nem is olyan régi időkről beszélünk, nagyszüleink, dédszüleink megélték ezt a kort, tehát személyes történeteink vannak" – mondta, gratulálva a szervezőknek a rendezvényhez és a szerzőknek a második kiadást megért kötetükhöz.
 „Úgy gondolom, minden okunk megvan arra, hogy ne csak a múltat, a múlt emléktárgyait lássuk ebben a kiállításban. Látnunk kell azt az eleven kapcsot, ami Kratochvil Károlyt ezzel a hellyel, az itt élő emberekkel mindmáig összeköti, nemcsak személyesen, hanem nemzete fiaként. Gondoljunk arra, hogy Önök, az itt élő székely-magyarok között nem egy van olyan, akinek nagyapja, dédapja ott harcolt az első világháború harcterein, vagy utána a Székely Hadosztályban, és hozta a legnagyobb áldozatot a hazáért, a népéért. Ma sem könnyű a nehezebbik utat, a kiállást választani” – fogalmazott beszédében Lukács Bence Ákos, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezető konzulja.
„Ma a székelyföldi, erdélyi magyarok ügye, küzdelme mellett a magyar kormány teljes mértékben elkötelezett. Ennek az elkötelezettségnek egyik kézzelfogható megnyilvánulása ez a kiállítás is, amiért külön köszönet illeti mindazokat, akik emlékeztetnek arra bennünket: hogy az összetartozás kapcsa ma is éppen olyan eleven, mint nagyapáink, dédapáink idejében” – hangsúlyozta a vezető konzul.
Érdemes folytatni a kutatói munkát
A csíkszeredai Gutenberg Kiadó gondozásában jelent meg a Székely Hadosztály története című tanulmánykötet második kiadása, amelyről a két szerző, Gottfried Barna történész-levéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárának munkatársa és Dr. Nagy Szabolcs, történész-levéltáros-jogász, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának igazgató-helyettese beszélt. A 2018-ban megjelent, bővített kiadásban a Székely Hadosztály felállítását kiváltó okokat, a megalakítás nehézségeit, a mindig túlerővel szemben folytatott ütközeteket, elfeledett arcokat és történeteket tárnak fel.
A kutatás során kibontakozott Kratochvil Károly alakja, mesélték a szerzők a könyvbemutatón, reneszánsz emberekre jellemző tulajdonságai voltak, aki nemcsak nagyszerű katonatiszt volt, de kiváló oktató is, a két világháború között aktívan tevékenykedett a közéletben, mellette amatőr szinten festett és zongorázott. Vannak még olyan források, életutak, amelyeket nem tártak még fel, rendkívül keveset tudnak a legénységről is, hívták fel a figyelmet a magyarországi szakemberek, megjegyezve, hogy a mai napig lehetne még ezt a korszakot és ezt a területet kutatni, hogy hitelesen tudják bemutatni a Székely Hadosztály történetét.
A szerzőpáros tanulmánykötetének első kiadását Veszprém megye és Kovászna megye támogatta, most arra kaptak felkérést Kovászna Megye Tanácsának elnökétől, hogy írják meg a Székely hadosztály tisztikara és legénysége történetét is.
A Kratochvil Károly és a Székely Hadosztály című kiállítás három részből tevődik össze, az egyik teremben Kratochvil Károly életpályáját, a másik teremben a Székely Hadosztály történetet lehet megismerni, ugyanakkor első világháborús relikviákat is kiállítottak, a Székely Nemzeti Múzeum tárgyai mellett Nagy Zoltán magángyűjteménye is gazdagította a tárlatot. Az eseménysor két előadással zárult, Illésfalvi Péter, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadtörténésze és muzeológusa Erdélyi kiegészítésű gyalogezredek 1918 végén címmel, Dr. Bene János történész, muzeológus, a nyíregyházi Jósa András Múzeum címzetes igazgatójának Kelet-Magyarország román megszállása, 1919-1920 című előadását Gottfried Barna olvasta fel.