Háromszék nem alkuszik - Programsorozat a magyar szabadságharc 170. évfordulójára

Díszlövéssel indult a Háromszék nem alkuszik című programsorozat Sepsiszentgyörgyön. Péntek délután a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület közreműködésével Gábor Áron hatfontos ágyújának hiteles másolatából adtak le díszlövést az Erzsébet parkban, a 1848-49-es emlékmű előtt. Berde Mózes egykori kormánybiztos szobra és a Bod Péter Megyei Könyvtár homlokzatán található Gábor Áron-emléktábla koszorúzását követően a Gábor Áron teremben, az egykori Székház dísztermében tartották meg a programindító konferenciát.
„Amikor 1848-49 történetére, a forradalom és a szabadságharc eseményeire gondolunk, akkor elsősorban a kezdet és a vég jut az eszünkbe. Fellángolunk hirtelen március 15-ére gondolva, és az aradi vértanúk emlékével a szívünkben egy szempillantás alatt hamvába is hal a lelkesedésünk. Pedig, ha hagyjuk, hogy megérintsen, hogy megszólítson a történelem, akkor ráeszmélünk, 1848-49 történetében a kezdet és a vég között ott van a csúcspont is. A reménység és a reményvesztettség között ott vannak a győzelmek is” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, utalva Gábor Áron ágyúira és a háromszéki önvédelmi harc sikerére.
„Gábor Áronék a semmiből teremtettek egy új világot. (...) Itt, ebben a teremben egy kar emelkedett magasba, hogy figyeljenek arra az emberre, aki annyit mondott: Lészen ágyú! És lett. Lett ágyú, puskapor, golyó. De legfőképp bátorság, elszántság. Lett csapat. Lett ellenállás. Lett egy igazi szabadságharc” – hangsúlyozta, kiemelve, hogy Gábor Áronék Székelyföldet és a családjukat akarták megvédeni. „Nem rontottak rá senki életére, vagyonára, de a sajátjukat sem hagyták. Tudták, hogy minden, amiért érdemes élni, a családunk, az otthonunk, a szülőföldünk veszélybe került. Az ő áldozatuk a mi életünknek is értelmet adott” – nyomatékosított Tamás Sándor.
A háromszékiek 1848-49-es helytállása, küzdelme, hazaszeretete nemcsak a magyar forradalom, de a világtörténelem legszebb pillanatai közé tartoznak, jelentette ki Lukács Bence Ákos Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezető konzulja, elismerően szólva a 170 évvel ezelőtti történésekről: „Csodálatos az, hogy mindezek az események egyetlen mondatba fókuszálódtak: Lészen ágyú! Így szólt az ígéret a legnehezebb, legválságosabb pillanatokban és Gábor Áron, a háromszéki székelyek egy emberként tartották magukat az ígérethez”.
Lészen ágyú! – az üzenet mélyen bevésődött a magyar nemzeti történelem tudatába
Gábor Áron fogadalmát megszámlálhatatlanul sokan idézték, Egyed Ákos történész, akadémikus, a háromszéki önvédelmi harc kiváló ismerője a programindító konferencián a fogadalom megszületésének történetét elemezte. A „Lészen ágyú” elhangzására kivételes forradalmi helyzetben került sor és történelmi jelentőségű eredményhez vezetetett, véleménye szerint ezért érdemes feltárni előzményeit és következményeit. Előadásából kiderült, már az agyagfalvi nemzeti gyűlésen, ahol a székelység a forradalomban kivívott szabadság fegyveres védelméről döntött, Gábor Áron bejelentette, hogy képes ágyút önteni, de akkor nem talált meghallgatásra. A székely had Marosvásárhely melletti vereségéről érkező hírek a háromszéki főtisztekben is megerősítették azt a meggyőződést, hogy ágyúk és megfelelő előkészületek nélkül nem vállalható a szék fegyveres védelme, így tárgyalásokat kezdeményeztek Gábor Áronnal, mutatott rá Egyed Ákos.
Bár a fogadalom napja nem végérvényesen tisztázott, ő maga is a november 16-ai dátumot tartja valószínűnek, Orbán Balázs nyomán, aki  Nagy Sándor, Gábor Áron segédtisztjének elmesélése alapján a következőképpen számol be: „Semmi mást nem kérek, minthogy a fülei vashámorhoz utazhassak azon felhatalmazással, hogy ott dolgozhassak és ott dolgoztathassak, s ha mához két hétre Szentgyörgy piacán 6 ágyú (!) nem lesz felállítva, s ha azokkal a próbalövésnél célt nem találok, akkor én magam állok 10 lépésnyire az ágyú elibe céltáblának”.
Gábor Áron fogadalma kapcsán feltehető az a kérdés, hogy honnan volt olyan határozott meggyőződése, amellyel vállalását megtette, jegyezte meg Egyed Ákos, aki szerint „amellett, hogy zseniális adottságokkal rendelkezett, valószínűnek tartjuk, hogy főleg a bécsi Genie-Corpnál szerzett tapasztalatai s a megszerzett szakkönyvekből merített ismeretei mind hozzájárultak fogadalmának határozottságához. Valamint az is, hogy már az agyagfalvi gyűlésről hazatérve járni kezdte a fülei vashámort és a magyarhermányi (bodvaji) vasüzemet és pozitív tapasztalatokat szerzett az ágyúöntés lehetőségeiről. Ezért is teljesíthette fogadalmát. Ismert, hogy november 28-án felvonultatta Sepsiszentgyörgyön két ágyúját, s a székház feletti dombon pontosan célba lőtt. (...) És ezzel nagymértékben hozzájárult Háromszék önvédelmi harcának elhatározásához”. Gábor Áron emlékezetét ma is őrzi az utókor, zárta előadását Egyed Ákos, mint fogalmazott: „Az emlékezések már régen túljutottak a történészi kereteken s az egész magyarság nemzeti hőseink között őrzi emlékét. Ebben segít a vészes helyzetben tett fogadalom, amelynek üzenete mélyen bevésődött a magyar nemzeti történelem tudatába”.  
Milyen szerencsések és gazdagok vagyunk mi, székelyek, hogy 170 év elteltével abban a teremben ünnepelhetünk, ahol a háromszéki önvédelmi harcról döntöttek, ahol kimondta Gábor Áron, hogy „Lészen ágyú” – mondta a konferencián Nagy Zoltán történész, aki a rendezvény házigazdájának szerepét is betöltötte. Muníció és mundér című előadásában az 1762-ben alapított 11. Székely Határőr Huszárezred történetét ismertette, ezt a témát hagyományőrző huszárként is kutatja. Mint kiderült, az osztrák precizitásnak köszönhetően, részletes leírással, színmintákkal rendelkeznek a könnyűlovasság felszerelésére és ruházatára vonatkozóan, ennek megfelelően a székely huszároknak sötétkék színű ruházatuk volt, Európában fekete ördögöknek is hívták őket.
Pénzes Lóránd, a Székely Mikó Kollégium történelem szakos tanára diákjaival közösen végzett kutatást ismertetett. Három évvel ezelőtt, hogy a fiatalokat közelebb hozzák a történelemhez és a szülőföldjükhöz, elhatározták, hogy feltérképezik Kovászna megye első világháborús emlékhelyeit, ez képezte a kutatás törzsét, azonban a településeket felkeresve, lajstromba vették a `48-as emlékhelyeket is, 108 településből 55 helyen találtak ilyent. Előadásából kiderült, hogy Kovászna megyében a monarchia idején kezdtek a szabadságharcnak emléket állítani, majd a kommunizmus idején következett a második hullám, a rendszerváltás után pedig a 150. éves évfordulót alkalmával avattak számos emlékművet, kopjafát. Összességében elmondható, hogy a honvédok emlékezete ma is él a köztudatban, sok helyen van családi kötődés is, hangsúlyozta Pénzes Lóránd.  
A konferencia a Vox Humana kamarakórus fellépésével ért véget.       
A Háromszék nem alkuszik programsorozat védnöke Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese. Az eseménysor 2018. november 16-tól, Gábor Áron emlékezetes szavai elhangzásától 2019. augusztus 1-ig, a Nyerges-tetői csata napjáig tart.
 
Szervezők: Kovászna Megye Tanácsa, Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja – Sepsiszentgyörgy, Bod Péter Megyei Könyvtár, Székely Nemzeti Múzeum, Kovászna Megyei Kulturális Központ.