Háromszéki külpolitikai siker - Legyen a normalitás része, amit kérünk

Az idén nyílt arra lehetőség, hogy a nemzetközi testületekben, amelynek tagja a megyei önkormányzat, „ne csak részt vegyünk, hanem hallassuk is a hangunkat”, hangsúlyozta pénteken Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki egyértelmű külpolitikai sikernek tartja, hogy Grüman Róbert az ET Önkormányzati Kongresszusa egyik szakbizottságában elnöki tisztséget nyert el.  A megyei önkormányzat vezetői annak kapcsán tartottak sajtótájékoztatót, hogy november 7-én, Strasbourgban az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati bizottságának elnökévé választották Grüman Róbertet. 
Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzati Kongresszusába több mandátumon keresztül Kovászna megye adta a 10 tagú romániai delegáció RMDSZ-es tagjait: 2006-2012 között Demeter János, korábbi megyei tanácselnök, illetve alelnök, 2012-2016 között Klárik Attila, megyei tanácsos, 2016-tól pedig Grüman Róbert alelnök képviseli Kovászna megyét. 2010 márciusában az ET Önkormányzati Kongresszus plenáris ülése alkalmával bemutatták Strasbourgban Kovászna megye idegenforgalmi és turisztikai értékeit egy interaktív kiállítás keretében, idén pedig az önkormányzati szakbizottság tartott meghívásunkra kihelyezett ülést Háromszéken – elevenítették fel a testületben kifejtett tevékenységet.
„Fontos lépés volt az idén májusban Bálványoson megszervezett nemzetközi konferencia és bizottsági ülés, amely sok akadályoztatási kísérlet ellenére is megtörtént, ráadásul egy számunkra rendkívül fontos témáról szólt: a nyelvhasználati kérdésekről a helyi és regionális önkormányzatokban. Emlékezetes volt a hírhedt provokátor Dan Tanasă álbotránya miatt is, hiszen akkor azt mondtam, hogy nem érdemelte meg a májusi zsoldját, mégis most azt mondom, hogy: akkor igenis hozzájárult a mostani külpolitikai sikereinkhez, így nyugodtan kifizethetik neki” – emelte ki Tamás Sándor. Hozzátette: egyértelműen külpolitikai sikernek könyvelhető el, hogy az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusa önkormányzati bizottságának elnökévé választották Grüman Róbertet. Ezáltal, egyrészt a kongresszus bürójának teljes jogú tagja, másrészt azt a bizottságot vezeti a következő két évben, amely a bálványosi konferencián kezdeményezett Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban jelentést készíti. Harmadrészt az ET Önkormányzati Kongresszusban időszakosan jelentést készítenek minden tagállam esetében a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának betartásáról. „Az elkövetkező időszakban elkészítünk egy részletes árnyékjelentést az Önkormányzati Charta érvényesüléséről, mert nem lehet szőnyeg alá seperni azokat a jogsértéseket, amelyeket a székelyföldi és erdélyi önkormányzatok elszenvednek. Ugyancsak fontos, hogy bekerüljenek a jelentésbe azok az esetek, amelyek egyértelműen megmutatják: Romániában kettős mércét alkalmaznak az önkormányzati ügyeink államigazgatási és bírósági megítélésénél, jó példa erre a helyi és regionális zászlók kérdése. Fontos, hogy a hivatalos találkozók sorában az RMDSZ önkormányzati képviselőivel is legyen megbeszélés, de ugyanolyan hangsúlyt kell kapjon az is, hogy árnyékjelentés formájában tudjuk az ET asztalára tenni észrevételeinket” – magyarázta az elnök, aki arra is rávilágított, hogy Romániában a többség immár száz éve zavaró tényezőként éli meg a magyarok jelenlétét. „Hibás következtetés, ha azt hiszik, hogy elnyomással, kényszerrel, fenyegetéssel el tudnak hallgattatni, sőt megtudják szüntetni az egyre nagyobb igényt az anyanyelv használatra. Meggyőződésünk, hogy kitartó munkával, minden nemzetközi lehetőséget kihasználva, felhívva a figyelmet, a román elit is megérti és elfogadja, hogy amit kérünk, az a normalitás része. Azt kérjük, hogy Székelyföldön a román mellett legyen a magyar is regionális hivatalos nyelv, kérjük a helyi és regionális szimbólumok, sajátos, nemzeti szimbólumaink szabad használatát” – hangsúlyozta Tamás Sándor.
Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, az ET Önkormányzati Kongresszusának újra megválasztott alelnöke telefonon kapcsolódott be a sajtótájékoztatóba, mint kiemelte, nagy szükség van a nemzetközi szintű érdekérvényesítésre. „Az egy meg egy, az nem kettő. Azt gondolom, hogy ebben a nemzetközi tevékenységben nagyon sok eredmény tudunk elérni közösen. Nagyon fontos az, hogy ebben a szakbizottságban Grüman Róbert elnökként meghatározhatja a munka alaphangulatát, ő elnökként tagja az Önkormányzati Kongresszus bürójának, ez pedig azért fontos, mert ott tárgyalunk meg mindent, ami a követendő irányvonalat meghatározza” – emelte ki Magyar Anna, aki szerint fontos előrelépés az is, hogy újabb jelentés készüljön a nyelvhasználati témában, amelybe a külföldi kollégákat is sikerül bevonni.
Grüman Róbert 2016 óta a romániai delegáció egyedüli magyar tagjaként tevékenykedik a bizottságban, de ugyanúgy magyar tagja van a szerbiai és a szlovákiai delegációnak is, hisz minden országos delegáció összetétele az önkormányzati választások eredményét kell hogy tükrözze. Sok esetben az alapoktól kell kezdeni a bemutatkozást, hisz a 47 tagállamból származó legtöbb kollégának nincs tudomása arról, hogy Romániában jelentős magyar kisebbség él, mutatott rá a megyei önkormányzat alelnöke.
„A héten teljes tisztújítás zajlott az Önkormányzati Kongresszusban, én az Európai Néppárt csoportjának támogatásával a továbbiakban az önkormányzati bizottság elnökeként folytatom a tevékenységem, további magyar siker, hogy Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke megtartotta alelnöki tisztségét, így a Kongresszus 24 tagú bürójában két magyar tag van jelen” – számolt be Kovászna Megye Tanácsának alelnöke.      
Elmondta, az elmúlt időszakban több választási megfigyelési delegációban vett részt Finnországban, Macedóniában, Hollandiában és Bosznia Hercegovinában. Ez két ok miatt is fontos, hisz rálátást biztosít az európai önkormányzati rendszerek működése mellett a többnyelvűség alkalmazására is. Köztudott, hogy Finnországban a finn mellett a svéd is az ország hivatalos nyelve, de kevésbé tudott, hogy Macedóniában is jelentős előrelépés történt az albán nyelv használatának kérdésében.
„Minden olyan tagállamban, ahol jelentős kisebbség él, napirenden van a nyelvhasználati kérdés. Már csak ezért is téves azt hinni vagy azt próbálni elhitetni, hogy a romániai magyar kisebbségnek a kérései túlzottak vagy nem európai szellemben fogalmazódtak meg. Úgy vélem ezért is fontos többletfeladatot vállalni a kongresszus munkájában, mert ezáltal nagyon sok személyes kapcsolatot lehet kialakítani a többi önkormányzati képviselővel, megismerni a jó példák gyakorlati oldalát Európából” – fogalmazott Grüman Róbert, aki beszámolt arról, hogy az önkormányzati szakbizottság novemberi ülésén elfogadták a bálványosi kihelyezett bizottsági ülés és konferencia kiértékelését is. „Örömömre, mindenki pozitívan véleményezte a rendezvényt, viszont érdekesség az, hogy a kiértékelőhöz Teodor Meleșcanu külügyminiszter levelét is mellékelték. Ebben az mellett, hogy elmondja a megszokott panelt, mely szerint Románia a kisebbségi kérdések tekintetében példaként szolgálhat más tagállamok számára, elismeri azt is, hogy a kisebbségi kérdéseket szabályzó törvénykezést folyamatosan igazítani kell a napi változáshoz. Ez egy új megnyilvánulás a román kormány részéről” – mondta még el a megyei önkormányzat alelnöke, aki azt is bejelentette, hogy 2019-ben hivatalos jelentéstevő delegáció látogat Romániába.